2023. január 19-én a komáromi Selye János Gimnázium aulájában, a HIMNUSZ születésének 200. évfordulója tiszteletére ÜNNEPI GÁLAESTRE került sor Tarics Péter előadóművész rendezésében, aki e kiemelkedően magas színvonalú műsorfolyamot neves személyiségek közreműködésével tette vonzóvá. A tartalmas est az ismeretterjesztést, valamint a kulturális feltöltődést, a művészi élményt egyaránt szolgálta.
Nemzeti imádságunk fölzendülését követően Tarics Péter, az ünnepi est rendezője köszöntötte a jelenlévőket, név szerint üdvözölve a műsorban közreműködő jeles előadókat, Császár Angéla Jászai Mari-díjas színművésznőt, Becze Szilvia Himnusz-szakértőt, a Bartók Rádió kiemelt szerkesztő-műsorvezetőjét, valamint Tóth László előadóművészt, költőt.
Becze Szilvia szakmai prezentációjában főként a Himnusz zenei történetiségéről szólt, számos információt osztva meg a közönséggel. Beszélt általánosságban is a himnuszok megszületéséről, megtudhattuk, a legkorábban keletkezett himnusz a holland volt, melynek gyökerei a 16. századba nyúlnak vissza, majd a spanyol, belga, osztrák himnusz kelt életre. A sok érdekesség között azt is megemlítette, hogy Kölcsey Hymnusának megzenésítésére Egressy Béni, a Szózat zeneszerzője is nyújtott be pályaművet, az 1844-ben kiírt pályázatra, és csupán néhány szavazaton múlott, hogy nem az ő műve került ki győztesen. Tehát nagyon közel járt ahhoz, hogy az ő dallamaira énekeljük ma is nemzeti imánkat.
Becze Szilvia tartalmas, sokféle tényt feltáró előadását követően a Felvidék egyik legszínvonalasabb kórusa, a Concordia Vegyeskar lépett a pódiumra, és másodízben is fölzendült a Himnusz, immár színpadi műként, amelyet a közönség ismét felállva, tisztelettel hallgatott. Az énekkar repertoárja egy csodálatos Kodály-művel folytatódott, mégpedig Petőfi Sándor – A magyar nemzet című versének megzenésített változatával. Vezényelt Stubendek István karnagy.
E kerek évforduló tiszteletére Császár Angéla erdélyi származású neves színművésznő Kölcsey Ferenc csodálatos Himnuszának valamennyi versszakát elszavalta, mely gyönyörű költői képekkel hűen tükrözi a magyarság ezer éves történetét, küzdelmeit. A hatalmas átéléssel előadott költemény a nézőtéren mélységes csendet varázsolt, és sokak szemébe könnyet csalt.
Az est további részében is dalt költemény követett, verset kórusmű, melyek változatos élményt hozva egyetlen pillanatra sem engedték lankadni a közönség figyelmét. Tóth László a továbbiakban Szép Ernő gyönyörű Imádságát adta elő, majd pedig a Concordiától Kodály „A székelyekhez” című művét hallhattuk.
Tarics Péter előadóművész, az ünnepi gálaest rendezője Wass Albert Üzenet haza című nagyhatású költeményével lépett színre, melyet a hálás közönség sokáig zúgó vastapssal jutalmazott.
Az ünnepi est egyik fő kuriózumának tekinthető, hogy a Concordia Vegyeskar jóvoltából a közönségnek módjában volt meghallgatni a Himnusz Egressy Béni által megzenésített változatát is. A komáromi Selye János Gimnázium dísztermében a fenséges hangzású művet a közönség üdvrivalgással fogadta, amiért a zeneszerző zsenialitása mellett kijár a tisztelet a Concordia Vegyeskarnak és dirigensének Stubendek Istvánnak is. E nagyszerű élményt követően ismét Császár Angéla színművésznőt hallhattuk, aki most másik nemzeti imánkat, Vörösmarty Mihály Szózatát adta elő, mely szintén megrendítően hatott a közönségre.
Az ünnepi est Egressy Béni-Vörösmarty Mihály Szózatával zárult, a Concordia Vegyeskar előadásában, a közönség felállásával és szívből jövő közreműködésével.